A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói – Győrffy Zsuzsa és Ádám Szilvia – az orvosok egészségét elemezve megállapították, hogy „az emberekkel foglalkozó szakmák” magukban hordozzák a kiégési szindróma veszélyét, azt az állapotot, amikor az egyébként motivált, érzelemgazdag személyiség telítődik azokkal a problémákkal, amelyekkel naponta találkozik.

A tanulmány szerint az orvosi hivatásból fakadó stressz összetevői:
– a hosszú munkaidő,
– a fizikai és pszichikai nyomás, amely már az orvosi tanulmányok során megkezdődik, és a szakképzésben hozzáadódó nagy felelősséggel súlyosbodik,
– a gyakori krízis-helyzetek,
– az alacsony jövedelem,
– az adminisztratív terhek,
– a gyógyszerekhez való könnyű hozzájutás,
– az önértékelés csökkenése.

Talán a legnagyobb stresszt
– a sikertelen kezelés,
– a diagnosztikai nehézségek,
– a betegek elvesztése, valamint
– az orvosi munkának a magánéletre gyakorolt hatása jelenti.

Agyinfo.hu: – Mikor gondolhatunk a kiégésre? – kérdeztük Kevevári M. Katalint, a Harmónia Iskola alapítóját.
K. M. K.: – Amikor a gyógyító szakember lelki-fizikai megterhelései és a velük való megküzdés hiánya pszichoszomatikus tüneteket produkál, érdemes megválaszolni honlapunk főoldalán található gyorstesztünket. Ennek megfelelően:
– Aki nincs a régi formájában, kedvetlen, csapongó, akadozva rendezi gondolatait, és némelykor alvászavarral küzd, egyre inkább roskadozhat a terhei alatt.
– Aki hullámzó teljesítményt nyújt, energiátlan, és azt veszi észre, hogy csökken a koncentrálóképessége, sőt a memóriája sem a megszokott, nem képes a tőle elvárt módon ellátni munkáját.
– Aki azt tapasztalja, hogy motiválatlan, türelmetlen, már a libidója is cserbenhagyta, és a szeretteivel, munkatársaival sem találja a közös hangot, egyre merevebben kezeli a gyorsan változó helyzeteket.

Agyinfo.hu: – Mi hát a megoldás?
K. M. K.: – A tudatosan gondolkodó gyógyítók pihenőre, kikapcsolódásra, egyenletes agytornára vágynak, hiszen tudják, hogy a fáradt agy működését valahogyan újra kell szervezni.

Agyinfo.hu: – Amire általában nincs idő, s a környezeti feltételek sem alkalmasak… Jut viszont a hosszú ügyeletből, a megoldhatatlannak látszó problémákból és az egyre több betegből, akiket nem lehet cserbenhagyni akkor sem, ha az orvost felőrlik a teendői.
K. M. K.: – Mielőtt a gyógyító a gyógyszerhez nyúlna, keressen fel egy TRMT-stúdiót, hogy megtaníthassuk saját energiái mozgósítására. A Tudományos Relaxációs Meditációs Technológia passzív módon – kényelmes relaxáló testhelyzetben – újratanítja a túlterhelés miatt „elfelejtett”, vagy a nem megfelelő időben kibocsátott agyhullámok aktív birtoklását.
A fejhallgatóból duruzsol a fülünkbe az ősi ritmus, a szem egészséges működését modellezve villog a csukott szemünkre helyezett szemüveg – ez az audio-vizuális készülék, ami feléleszti öngyógyító képességeinket, hogy a saját erőnkből elboldogulhassunk alvásproblémánkkal, fejfájásunkkal, az úgynevezett pszichoszomatikus betegségekkel, mint például a szexuális zavarok.
A jó agyhullámok – bizonyos agyterületeink aktivizációja révén – természetes úton hozzák létre azokat a vegyi anyagokat, amelyek a kiegyensúlyozottságunkhoz szükségesek.

Agyinfo.hu: – Akkor a hatásmechanizmusa hasonlatos a gyógyszerekéhez?
K. M. K.: – A különböző pszichés és pszihoszomatikusnak tartott betegségekre felírt gyógyszerek is vegyi folyamatokon keresztül befolyásolják az agyműködést, de  a tapasztalatok szerint gyakran negatív irányba: egyrészt a gyógyszerek sokaknál betegségtudatot generálnak, másrészt „gyógyszerfüggővé” teszik a pacienst. Az audiovizuális stimuláció ezzel szemben természetes úton – bizonyos agyterületek aktivációja révén – hozza létre ugyanezen szükséges vegyi anyagokat, mindenfajta káros mellékhatás nélkül.

Agyinfo.hu: – Honnan tudható, hogy kinek milyen agyterületét szükséges stimulálni?
K. M. K.: – A kezelést megelőzi az a tesztvizsgálat, melynek során felmérésre kerül, hogy a vizsgált személy agyában milyen hullámtevékenységben, hol van az ideális állapottól az eltérés. Mindezt a tréningezőnek az AVS-készülék segítségével a tudatalattijából kell a felszínre hoznia, majd a feldolgozás után oda már korrigálva, illetve közömbösítve visszaküldenie. Amennyiben a vizsgált személy kezelésre szorul, úgy az mintegy hathetes időtartamban, heti 2-3 alkalommal, mindig azonos meghatározott „tréningidőben” történik. Az agynak legalább 3 hétre van szüksége ahhoz, hogy a rossz beidegződéseket „elfelejtse”, és újabb 3 hétre, hogy a helyes hullámtevékenységet „megtanulja”.
A kezelési ciklust újabb tesztvizsgálat zárja, mely után a kezelt személy életviteli tanácsokat kap lehetséges problémái megelőzése céljából.